Zenész Fiatalokért Közhasznú Egyesület Alapszabálya
A 2016. december 22. napján kelt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva
(A módosításokat vastagon és dőlt betűkkel jelöltük.)
A jelen alapszabályt elfogadó tagok a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény. (továbbiakban Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény (továbbiakban Ectv.) rendelkezéseire figyelemmel – az alábbi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt alkotják.
I.
Általános rendelkezések
és 5. pont módosítva: 2016. december 12. napján)
Az egyesület neve: Zenész Fiatalokért Közhasznú Egyesület
Az egyesület rövidített neve: ZEFI
Az egyesület székhelye: 3170 Szécsény, Előd út 2.
Az egyesület működési terület: Magyarország
Az Egyesület jogállása: önálló jogi személy
Az egyesület közhasznúsági fokozata: közhasznú
Az Egyesület honlapja: www.zefi.pe.hu
7. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása
8. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.
9. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt kizárólag jelen Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja.
10. Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból elsősorban az Egyesület által kiírt pályázatok, az Egyesület által szervezett rendezvények, programok útján lehet részesülni.
A pályázatokról és rendezvényekről szóló hirdetményeket az Egyesület az országos sajtó útján nyilvánosságra hozza, valamint az Egyesület www.zefi.pe.hu honlapján közzéteszi.
11. Az Egyesület által, céljai megvalósítása érdekében, közhasznú tevékenység keretében szervezett olyan saját rendezvényen, melynek létszámkerete korlátozott, az abban történő részvételről az Elnökség egyszerű többséggel dönt.
Az Egyesület által, céljai megvalósítása érdekében, közhasznú tevékenység keretében szervezett olyan saját rendezvényen, melynek létszámkerete nem korlátozott, bárki részt vehet.
12. Az Egyesület évente közhasznúsági mellékletet készít, melyet nyilvánosságra hoz, abba bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet. Az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatit, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját a honlapján: www.zefi.pe.hu útján is nyilvánosságra hozza. Az Egyesület működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az Alapszabályban szabályozott irat-betekintési és felvilágosítás-adási jog rögzítésével. Amennyiben ezen szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy az Egyesület vállalja, hogy a honlapján: www.zefi.pe.hu teszi közzé ezen adatokat.
13. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét kizárólag közhasznú célra fordíthatja, eredményt nem osztja fel. Az Egyesület a bevételeire, illetve ráfordításaira vonatkozó nyilvántartását a 2011. évi CLXXV. törvény 19.§. (1)-(2) bekezdése, valamint 20.§-a szerint vezeti.
II.
Az Egyesület célja, tevékenysége
Az Egyesület célja:
Évente Szécsény városban megrendezésre kerülő „Amatőr zenészek fesztiválja” nevű rendezvény és egyéb zenei tehetségkutató táborok (ZeFi Tábor) megszervezése.
Zenepedagógusok, a művészvilágban elismert zenészek meghívása, segítségükkel hangszeren tanulni vágyó gyermekek, illetve már haladó szintű fiatalok oktatásának a megszervezése.
Szécsényben és a környező kistérségek jeles eseményein való közreműködés zenei előadással.
Olyan zenélni vágyó fiatalok támogatása hangszerekkel, oktatással, akiknek anyagi fedezet hiányában nem áll módjukban ezekhez a feltételeket biztosítani.
Zenét szerető és zenélni vágyó fiatalok felkutatása, felkarolása.
Mivel a „Helldiver” fiatalokból és amatőr zenészekből álló zenekar nem profitorientált, ezért a zenekar támogatása, minél több fellépésben segítése4, a következő generációk példamutatása céljából.
A zenekari próbák és hangszeres oktatás érdekében megfelelő épület, hangszerek, hangtechnikai eszközök állandó tárolására szolgáló helyiség biztosítása.
Zenei intézményekben tanulók és amatőr zenészek számára lehetőség biztosítása a zenekari, színpadi gyakorlat megszerzésére, zenei továbbképző kurzusok megszervezése.
Zenei Intézményekkel együttműködés kialakítása.
Pályakezdő zenészek karrierjének segítése.
A magukat tovább képezni kívánó zenekari tagok támogatása.
Zenepedagógusok biztosítása a hangszeres tanuláshoz.
A zenekar hangszerállományának gyarapítása, a zenekari tagok hangszereinek minőségi javításában való segítségnyújtás.
Fellépésekhez szükséges megfelelő hangosító, fény és színpadtechnikai berendezések biztosítása.
A zenekar működéséhez szükséges anyagi háttér biztosítása, szükség szerint kisegítők alkalmazása, szállítási költségek, terembérlet, utazás, reklámköltségek előteremtése.
Neves hazai és külföldi énekesek, zenészek, zenekarok szereplésre való felkérése az egyesület által szervezett kisebb-nagyobb rendezvényeken és fesztiválokon.
A zenekar hangszerállományának minőségi gyarapítása, karbantartása, természetes elhasználódás során fellépő hangszertartozékok pótlása.
Hangosítás, fénytechnika, színpadtechnika beszerzése és biztosítása koncerteken.
Magyar és Nemzetközi szakmai kapcsolatok építése, fesztiválokon való részvétel.
Zenei táborok és továbbképző kurzusok szervezése.
Amatőr zenészek, zenét tanulni vágyó fiatalok zenekarrá szervezése.
A II.1. pontban meghatározott cél megvalósítása érdekében az Egyesület főbb tevékenységei:
Fiatalokat, céltalanul utcán és szórakozó helyeken kallódókat karol fel, mutat nekik utat a zene, a hasznos tevékenység és a szabadidő tartalmasabb eltöltése világa felé.
Önkormányzattal, helyi művészeti iskolával, színjátszó szakkörrel keresi a kapcsolatot közös színpadi fellépések szervezése céljából.
A Helldiver zenekar, a fellépésein keresi azokat a fiatalokat, akik vágyat éreznek magukban a zenélés, színpadi fellépés irányában, illetve a koncertjein lehetőséget teremt kezdő zenészek, hangszeren játszani tudó gyerekek, fiatalok bemutatkozására. Ez a 2011-es évtől kezdve minden koncertjén szokássá vált, amit a jövőben is meg kíván tartani.
Együttműködést kezdeményez más zenekarokkal közös programok, fellépések megszervezése céljából.
A zenekar hirdeti a zene szeretetét, a hangszeres tudás megszerzésének fontosságát a fiatalok körében.
Az egyesület, az anyagi lehetőségeihez mérten segíti és szervezi a Helldiver zenekar fellépését.
Bel és külföldi cserekapcsolatokat épít ki, zenekarokkal, rendezvényszervezőkkel, hangosító szakemberekkel.
Segíti a zenekar nemzetközi amatőr zenei, zenekari fesztiválokon, jótékonysági segélykoncerteken való részvételét.
Szervezi Szécsényben működő, más egyesületek, non profit szervezetek által szervezett segélykoncerteken való részvételt.
Zenész, illetve zenét tanuló fiatalok színpadi bemutatkozásának elősegítése.
Szécsényben, térségében, Nógrád megyében, az országban és a határon túl működő Önkormányzatok, Szervezetek, Klubok, Egyesületek jeles eseményein közreműködés zenei előadással.
Határon túli magyarsággal a kapcsolattartás erősítése.
Pályázatok elnyerése a magukat tovább képezni kívánó zenekari tagok anyagi támogatása, zenei fesztiválok megtartása, hangszeren tanulni vágyó fiatalok, zenekari tagok taníttatására, fellépésére, utazási költségekre, hangszerekre, hangtechnikai eszközökre.
Támogatót, szponzorok felkutatása a lehetőségek és a kitűzött célok megvalósítása érdekében.
Együttműködést kezdeményez helyi és kistérségi önkormányzatokkal a célok elérésének elősegítésére.
Kapcsolatokat épít ki, információkkal segíti az országban működő más hasonló egyesületeket, tájékoztatást kér, gondolatot cserél.
Tevékenységével kapcsolatban, tagjai érdekében érdekképviseletet lát el.
Az Egyesület a fenti közhasznú tevékenységet az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan látja el:
– kulturális szolgáltatás, előadó-művészeti szervezet támogatása, a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
– művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének/ a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása, lakossági művészeti célok megvalósításának támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása, a művészeti értékek létrehozása, megőrzésének segítése;
– Az előadó-művészeti tevékenység feltételeinek megteremtése;
– közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre, társaséletre szerveződő közösségek tevékenységének, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása;
– a művészeti intézmények, továbbá a lakosság művészeti kezdeményezéseinek, önszerveződéseinek támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása és a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése.
II/3 A közfeladat ellátását az alábbi jogszabályok írják elő:
2011.évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 7. pontja, 2008. évi XCIX. tv. 3.§ (1) bekezdés, valamint az 1991. évi XX. tv. 121.§ a) – b) pontja.
III.
Az Egyesület tagságára vonatkozó rendelkezések
(8. pont módosítva: 2016.december 12. napján)
A tagság
Az Egyesületnek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai lehetnek.
Az Egyesület rendes tagja lehetnek magyar és külföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek. A külföldi természetes és jogi személyek jogaikat a vonatkozó devizajogszabályok szerint gyakorolják.
1.3. Az Egyesület pártoló tagja lehet minden olyan gazdálkodó szervezet, intézmény, vagy magánszemély, amely, illetve aki az Egyesület tevékenységét az éves pártolói tagdíj befizetésével, illetve más adományokkal kívánja segíteni.
1.4. Az Egyesület tiszteletbeli tagját az Elnök javaslatára a Közgyűlés választja.
1.5. Az Egyesületi rendes tagság az alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek Elnökség általi elfogadásával keletkezik.
A rendes tag jogai:
a)Az Egyesület tagja jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni.
b) A közgyűlés határozatainak meghozatalában szavazati joggal rendelkezik.
c)Az Egyesület tevékenységével, illetve működésével kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tehet. A vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, indítványt tehet a közgyűlés és az elnökség napirendi pontjaira.
d) Betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba, jogosult igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait.
e) Az Egyesület tagja részt vehet az Egyesület rendezvényein, összeférhetetlenségi és elfogadó nyilatkozata alapján az Egyesület bármely veszető tisztségére megválasztható és újraválasztható.
f)Az Egyesület rendes tagja a vezető tisztségviselő megválasztásakor, és az Egyesület döntéshozó szerve egyéb határozatai meghozatalakor személyenként egy szavazattal rendelkeznek.
g) Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik.
h) A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja.
Minden rendes tagnak egy szavazata van. A rendes tag szavazati jogát akkor gyakorolhatja, ha az Egyesület felé tagdíj elmaradása nincs.
A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
3. A pártoló és tiszteletbeli tag jogai:
3.1. Tanácskozási joggal rész vehet az Egyesület közgyűlésén.
3.2. A II.2.e) pontban leírt kedvezmények a pártoló tagot, vagy képviselőjét is megilletik, a tiszteletbeli tagok számára az említett szolgáltatások ingyenesek.
4. A tag kötelezettségei:
4.1. Az Egyesület tagja köteles az Alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.
4.2. Az Egyesület tagja köteles megfizetni a közgyűlés által meghatározott éves tagdíjat minden év január 31. napjáig, illetőleg az új belépő tagnak a belépési kérelmének elfogadásától számított 8 napon belül oly módon, hogy azt az Egyesület házipénztárába vagy pedig az Egyesület számlájára befizet. Az Egyesület éves tagdíja: 1.000,- Ft.
4.3. Az Egyesület tagja köteles megtartani, illetve teljesíteni a közgyűlés határozataiban foglaltakat. 4.4. Az Egyesület tagja köteles az Alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.
4.5. Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását, és az Egyesület tevékenységét.
4.6. Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.
5. A tagsági jogviszony keletkezezése
5.1. Az Egyesületi tagság az alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek az Elnökség általi elfogadásával keletkezik.
5.2. Az elnökség annak a személynek a belépési kérelmét fogadhatja el, aki a belépési kérelmében vállalja az Alapszabály III.4. pontjában foglalt kötelezettségeket.
5.3. A tagfelvételi kérelmet az elnökséghez kell benyújtani.
5.4. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
6. A tagsági jogviszony megszűnése
6.1. A tagsági jogviszony megszűnik
a) a tag kilépésével;
b) a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával;
c) a tag kizárásával;
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
6.2. A tag tagsági jogviszonyát az Egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
7. A tagsági jogviszony felmondása
7.1. Ha az Alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel felmondhatja.
A felmondásról az Egyesület közgyűlése dönt.
7.2. Ha a tag tagdíjhátraléka eléri az egy évet, tagsága megszűnik. Ilyenkor a tagot a nyilvántartásból törölni kell. A nyilvántartásból való törlésről az Elnök tájékoztatja a tagot az egy éves határidő letelte előtt 30 nappal. Amennyiben a tag a tájékoztatás után sem teljesíti tagdíj befizetési kötelezettséget, az a kilépési nyilatkozattal egyenértékű.
8. A tag kizárása
A tagnak jogszabályt, az Egyesület Alapszabályát vagy a közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást tisztázó szabályokat meghatározza.
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
A Közgyűlés kizárólagos határkörén belül dönt a tag kizárása felől.
A kizárt tag a sérelmesnek tartott, Közgyűlés által hozott kizárást jóváhagyó/elrendelő határozatának bírósági felülvizsgálatát attól az időponttól számított 30 napon belül kezdeményezheti, amikor a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna.
A kizárás tárgyában hozott határozat alapján, a jogorvoslatra nyitva álló határidő eredménytelen eltelte után, a tag jogviszonya megszűnik.
A tagsági jogviszony megszűnése esetén az Elnök a tagot a nyilvántartásból törli.
9. Jogszabályt, Alapszabályt, vagy az Egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyeztethetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények, és a taggal szembeni eljárás szabályai:
9.1. A jogszabályt, az Alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényétől, illetve rendezvényeitől történő eltiltás legfeljebb egy év időtartamra.
9.2. A jogszabályt, az Alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az elnök, az elnökhelyettes vagy a titkár javaslatára a közgyűlés rendeli el.
9.3. A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke, az elnökhelyettes vagy az Egyesület titkára, vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja.
9.4. A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát.
9.5. A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, mindkettő akadályoztatása esetén a titkár köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot.
9.6. A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását.
9.7. Az összehívott közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz.
9.8. A közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként – fentieknek megfelelően – figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétől illetve rendezvényeitől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást alkalmazhatja.
9.9. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell.
9.10. A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.
IV.
Az Egyesület szervezete
CÍM: Közgyűlés
(1.3. pontja módosítva 2016. december 12. napján)
Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés. A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a Közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. Rendkívüli Közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt – az ok és a cél megjelölésével – írásban kezdeményezi az Elnökségnél, a bíróság elrendeli vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.
A Közgyűlés ülései nyilvánosak, bárki által látogathatóak.
1.1. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály módosítása;
b) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi Egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más Egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
k) a végelszámoló kijelölése;
l) közhasznúsági melléklet elfogadása;
m) minden, amit az Alapszabály vagy jogszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.
1.2. A Közgyűlés határozathozatala
Az Egyesület Alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
1.3. A Közgyűlés összehívásának, lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levelezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyv-vezetésének, valamint a határozatok kihirdetésének szabályai:
A Közgyűlést az Elnök hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot meghívó küldése útján kell meghívni, úgy hogy a meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. A meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét és székhelyét, a Közgyűlés idejének és helyszínének megjelölését, és a Közgyűlés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatot és az előterjesztők indokolását.
A meghívónak tartalmaznia kell
a) az Egyesület nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét;
d) azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképest.
A közgyűlés összehívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is.
A Közgyűlés összehívása történhet tértivevénnyel feladott levélben, postai úton, továbbá elektronikus levél útján is, oly módon, hogy a tag a levelezőrendszerén keresztül olvasási visszaigazolás, vagy válaszüzenet küldésével igazolja, hogy a meghívót átvette. A meghívót, az előzetes értesítési időközben – a nyilvánosság érdekében – közzé kell tenni az Egyesület honlapján: www.zefi.pe.hu
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 8 napon belül a tagok és az Egyesület szervei a Közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
A napirend kiegészítésének tárgyában a Közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a Közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
A meghiúsult közgyűlés és a megismételt közgyűlés között legalább 5 napnak kell eltelnie.
A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
Az Egyesület az ülését a székhelyén vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyen tartja. Ha az Egyesület ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. Az Egyesület ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A közgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az Egyesület alelnöke vagy a titkár vezeti. A közgyűlési tisztségviselő, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, illetve más személy megválasztására bármelyik Egyesületi tag javaslatot tehet. A közgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról a közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz. A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
Közvetlenül a szavazást követően az Elnök – a szavazatszámlálók segítségével – összesíti a leadott szavazatokat, akként, hogy megállapítja a szavazásra jogosultak számát, valamint a határozati javaslatra „igen” szavazatot leadók számát. Amennyiben ezen számítás alapján az egyszerű többség, avagy – amennyiben az adott kérdésben a jelen Alapszabály vagy jogszabály minősített többséget ír elő – az előírt mértékű minősített többség megállapítható, úgy az Elnök szóban kihirdeti a jelenlévő tagoknak, hogy a határozat meghozatalra került (a továbbiakban: „meghozott határozat”); ellenkező esetben arról, hogy a határozat nem került meghozatalra (a továbbiakban: „elutasított határozat”). A határozat megszületésének időpontja: az Elnök általi – fentiek szerinti – kihirdetésének időpontja. A határozat meghozataláról, avagy elutasításáról az Elnök 8 munkanapon belül köteles az adott Közgyűlésen jelen nem lévő tagoknak írásbeli tájékoztatást küldeni, feltüntetve benne a meghozott, vagy elutasított határozat tartalmát, valamint a határozat meghozatalának időpontját. A határozat meghozataláról, avagy elutasításáról szóló írásbeli tájékoztatás történhet tértivevénnyel feladott levélben, postai úton, továbbá elektronikus levél útján is, oly módon, hogy a tag a levelezőrendszerén keresztül olvasási visszaigazolás, vagy válaszüzenet küldésével igazolja, hogy a tájékoztatást átvette.
A Közgyűlés üléseiről jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmaznia kell az ülések időpontját, helyét, a napirendet, határozatképességre vonatkozó megállapításokat, a hozzászólásokat, a határozatokat (meghatározott sorszámokkal ellátva), azok tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megjelölésével, mellékelve a megjelentek aláírásával a jelenléti ívet.
A hitelesített jegyzőkönyvet a Határozatok Tára Könyvben kell nyilvántartani, amelyet bárki előzetes egyeztetés alapján az Elnöknél, vagy a Közgyűlés időtartama alatt bármikor megtekinthet. A Határozatok Tára Könyvet akként kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen a határozatok tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) is.
A hitelesített jegyzőkönyvet és a meghozott határozatot, avagy elutasított határozatot – a nyilvánosság érdekében – közzé kell tenni az Egyesület honlapján: www.zefi.pe.hu a határozat meghozatalát követő 8 napon belül.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy
alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
1.4. Az Közgyűlés összehívása
1.4.1. Az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a titkár köteles a Közgyűlést összehívni a
szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
vagy
c) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
1.4.2. Az 1.4.1. pont alapján összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.
CÍM: Ügyvezetés
2.1 Az ügyvezetés ellátása, az Elnökség és a vezető tisztségviselő megbízatás
2.1.1.Az Egyesület ügyvezetését az Elnökség látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai.
2.1.2.Az elnökség három tagból áll. Az elnökség elnökét és további tagjait a Közgyűlés választja meg. Az elnökség tagjai: az elnök, az elnökhelyettes és a titkár.
Az elnökség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni, az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni. Az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
Az Elnökség határozatképes, ha az ülésen minden tag jelen van. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbségével hozza. Az Elnökség ülései nyilvánosak.
2.1.3.A vezető tisztségviselők megbízatása a megválasztásuk napjától számított 5 (öt) év időtartama szól. A vezető tisztségviselőket az Egyesület tagjai közül kell megválasztani.
2.2. Az ügyvezetés feladatai
Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik
a) az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
d) az Egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az Egyesület jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az Alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
2.3. Az Ügyvezetés ülései, határozatai
2.3.1.Az Elnökség határozatait a Határozatok Tára Könyvben kell nyilvántartani, amelyet bárki korlátozás nélkül – előzetes egyeztetés után – megtekinthet.
A Határozatok Tára Könyv tartalmazza az Elnökség döntéseit, a döntések meghozatalának időpontját és hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A Határozatok Tára Könyvet az Elnök vezeti. Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet.
Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó ügyekben az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról – a Közgyűlés felé utólagos beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett – dönteni.
2.3.2.Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Az Elnökség köteles ülésezni, ha azt az Elnökség bármely tagja írásban kéri. Az Elnökségi ülésre az Elnökségi tagoknak a meghívót, 15 nappal az ülés előtt az Elnöknek kell eljuttatnia. A meghívó tartalmazza az ülés időpontját, helyszínét és napirendi pontjait. Az Elnökségi ülés összehívása történhet tértivevénnyel feladott levélben, postai úton, továbbá elektronikus levél útján is, oly módon, hogy a tag a levelezőrendszerén keresztül olvasási visszaigazolás, vagy válaszüzenet küldésével igazolja, hogy a meghívót átvette. A meghívót, az előzetes értesítési időközben – a nyilvánosság érdekében – a honlapján: www.zefi.pe.hu teszi közzé.
2.4. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok
2.4.1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
2.4.2. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
2.4.3. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
2.4.4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
2.4.5. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
2.4.6. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
2.4.7. A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek a Ptk. 8:1 § (1) bekezdésének 1. és 2. pontja szerinti közeli hozzátartozója, illetve élettársa a határozat alapján
kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vett nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott cél szerinti juttatás.
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
vezető szerv elnöke vagy tagja,
a közhasznú szervezettel a megbízásain kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll (ha a jogszabály másként nem rendelkezik),
a közhasznú szervezet juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi szervezet által, tagjának a tagsági viszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást,
az a.-c. pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
Az Egyesület, mint közhasznú szervezet megszűntét követően 3 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezeteknél töltött be – annak megszűntét megelőző 2 évben legalább 1 évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozását nem egyenlítette ki, amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki vagy amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel vagy amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki vagy amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezeteknél is betölt.
2.5. A vezető tisztségviselő felelőssége
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
2.6. A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése
2.6.1. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
2.6.2. A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
2.6.3. A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
2.6.4. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
2.7. Az Egyesület képviselete és jegyzése
2.7.1. Az Egyesület törvényes képviseletét az Elnök látja el.
2.7.2. Az Elnök képviseleti jogát önállóan gyakorolja.
2.7.3. Az Egyesületet az Elnök akként jegyzi, hogy a kézzel vagy géppel előírt, előnyomott egyesület neve alá vagy fölé névét önálló, az aláírási címpéldánynak megfelelően írja alá.
2.7.4. A bankszámla feletti rendelkezésre az Elnök önállóan jogosult.
V.
Az Egyesület vagyona, gazdálkodása
A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesüket vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.
Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik. A tagsági díjakat az Egyesület elsősorban – fenntartási-, ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használja fel. A tagdíj mértéke évi 1.000,- Ft.
Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében támogatókat keres az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel.
VI.
Vegyes és Záró rendelkezés
pont módosítva: 2016. december 12. napján)
Az Ectv. 37.§ (3) bekezdés b)-d) pontjainak eleget téve:
Az Egyesület évente közhasznúsági mellékletet készít, melyet nyilvánosságra hoz, abba bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet. Az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatit, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját a honlapján: www.zefi.pe.hu is nyilvánosságra hozza. Az Egyesület működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az Alapszabályban szabályozott irat-betekintési és felvilágosítás-adási jog rögzítésével. Amennyiben ezen szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy az Egyesület vállalja, hogy a jogszabályban rögzített körben a honlapján: www.zefi.pe.hu teszi közzé ezen adatokat.
Az Egyesület saját honlappal rendelkezik, ezért a beszámoló, valamint közhasznúsági mellékletet saját honlapján közzéteszi. Az Egyesület a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.
2.Az egyesület éves bevétele az Ectv. 40.§ (1) bekezdésében meghatározott ötvenmillió forintot nem éri el, ezért felügyeleti szerv létrehozására nem került sor.
3.Az Egyesület személyi és vagyoni viszonyaira egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadók.
Kelt: Szécsényben, 2016. december 12. napán.
___________________
Makovinyi Tamás
elnök
NYILATKOZAT
Alulírott Dr. Toldi Ibolya Anikó (3170 Szécsény, Magyar út 3.), mint a Zenész Fiatalokért Közhasznú Egyesület (székhely: 3170 Szécsény, Előd út 2.) jogi képviselője kijelentem és igazolom, hogy az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű létesítő okirat elkészítését az Egyesület 2016. december 12. napján megtartott közgyűlésen elfogadott – az Alapszabály I.1., I.5., III.8., IV.1.3. és VI.2. pontjait érintő – módosítások indokolták.
Kelt Szécsényben, 2016. december 12. napján
___________________________
Dr. Toldi Ibolya Anikó ügyvéd
